Mikor kell röntgen? És MRI? És az fáj? Járjunk utána!

Tegyük fel, hogy megsérült a bokád. Tegyük fel, hogy elmentél az ügyeletre, ott megnyomogattak, és hazaküldtek, hogy pihentesd. De valahogy nem az igazi…

Mikor kell röntgen (RTG)?

Csontsérülések megállapítására ez a tökéletes eszköz. Ha az a gyanú, hogy csontod törött, vagy csak repedt, a röntgen megmutatja.

Hogyan működik?

A pillanatnyi állapotot tükrözi a kész felvétel. Röntgen sugarak segítségével készül, amit a szervezet egy része elnyel, egy részét pedig átengedi vagy visszaveri. A sugárzás nem veszélytelen, de egy-egy felvétellel járó sugárterhelés még tökéletesen tolerálható. Egyébként sem hobbija senkinek, hogy naponta megröntgenezzék. 😊

Mire figyelj?

Lehetőleg ne mozogj közben, és ne vegyél mély levegőt, különben elmosódhat a felvétel. Ha repedést keresnek a csontjaidon, akkor számít igazán, hogy tiszta-e a felvétel.

Terhesen (vagy ha szoptatsz) ne menj RTG vizsgálatra! Nyugodtan szólj ilyenkor, biztosan tudnak ajánlani más diagnosztikai módszert neked.

Mikor kell ultrahang (UH)?

Belgyógyászati vizsgálatokhoz tökéletes, de az erek állapotát is vizsgálják így. Sokoldalú eszköz, pont a hanghullámok természete miatt. Ízületek kapcsán akkor hasznos, ha teljes képet szeretnél kapni az ízületedről. Előnye, hogy látja a szalagrendszert, az esetleges gyulladásokat, meszesedéseket, de a környező izmok sérülését is. Hátránya, hogy felvétel általában nem készül róla, így ha a vizsgáló orvos valamit véletlenül nem vesz észre, akkor csak újabb vizsgálattal „nézhettek bele” újra az ízületbe.

Hogyan működik?

A kibocsájtott rezgéshullámok az egyes szövetekről másként verődnek vissza, így alkotva képet. Fájdalom és mellékhatásmentes, így alkalmas terhesség során is a kémlelődésre.

Mire figyelj?

Ha belgyógyászati (pl. hasi vagy kismedencei) UH-ra készülsz, kérdezd meg, hogy mi a jobb; ha telt a hólyagod, vagy pont hogy nem lenne szabad innod előtte.

Az ultrahangzselé hideg. Akkor is, ha figyelmeztetnek előtte. 😊

Mikor kell mágneses rezonancia (MR/MRI)?

Csontot, ízületet, izmot egyaránt fel tudunk térképezni vele, így az ultrahanghoz hasonlóan sokoldalúan használható eszköz. Előnye, hogy a felvétele meg is marad, így későbbi elemzésre is alkalmas.

Hogyan működik?

3 síkban készít „szelet felvételeket” a testről, így olyan, mintha átlátnánk a teljes testen. (A fenti Pinterest képre kattintva meglátod, hogy mit is értek ezalatt.) Például ha a gerincedet vizsgálja az MR, akkor készít felvételt a bal oldaladról a bőrödnél, aztán készít egyet mélyebben, de még mindig a bal oldaladon, aztán halad egyre mélyebbre, elég a tested közepéig, és folytatja a felvételek készítését át a jobb oldaladra.

Remekül feltérképezhető vele például a gerincsérv állapota, és a gerinc melletti izmok zsírosodásának mértéke (ami a derékfájdalmad oka is lehet).

Mire figyelj?

Nem lehet rajtad itt sem semmilyen ékszer.

A vizsgálat elég hosszadalmas, így vértezd fel magad türelemmel – ráadásul itt sem szabad mozognod.

Ha kontrasztanyagos vizsgálatra készülsz, és nem működik megfelelően a veséd, akkor mindenképpen beszéld meg, hogy végezhető-e mégis az MR vagy sem.

Az MRI gépek többsége zárt, így ha tartasz a zárt terektől, gondold át, hogy belevágsz-e.

Mikor kell computer tomográfia (CT)?

Leggyakrabban akkor, ha a teljes testet szeretnénk feltérképezni, illetve ha a koponya állapotát vizsgáljuk.

Hogyan működik?

Az MRI és a RTG szerelemgyermeke, ugyanis az MRI-hez hasonlóan szeletfelvételek készülnek rólad, de röntgensugarak segítségével.

Mire figyelj?

A kontrasztanyag kapcsán tudod kell, hogy megfelelően működik-e a veséd.

A röntgen terhelés miatt pedig azt, hogy vársz-e kisbabát. 😊