Text-neck

Az angol szakirodalom így hívja a sok kütyü használatából eredő nyaki tünetegyüttest – biztosan hallottál már róla.

És rendszerint tűzzel-vassal irtanák ki az összes ilyen eszközt. De tényleg ez lenne a megoldás? Hogy soha többet ne vegyünk mobilt a kezünkbe?

Mi is az a “text-neck”?

Ha tartasz valamit a kezedben, és nézed, azt rendszerint a fejed billentésével oldod meg, nem pedig a karod felemelésével. Ez teljesen normális reakció, hiszen sokkal könnyebb bevonni a nyakizmokat, mint tartani a karunkat.

Ha ezt sokáig és gyakran csinálod, akkor a nyakad hátsó oldalán lévő izmoknak folyamatosan tartaniuk kell a fejedet (5-6 kg, ami ebben a pozícióban a 6x-a is lehet a biomechanikai mérések szerint). Ha egy izomláncot túl sokat használunk ugyanabban a pozícióban, akkor az elfárad és izomgörcsökkel lokális fájdalommal jelez. Emellett a myofasciális vonulat is triggerekkel válaszol a túlterhelésre. Na, ez a text-neck (bár újabban hívják iPosture-nak is az angolszász posture – testtartás szó miatt).

És ha most nagyon furcsán nézel a kijelzőre, akkor tukánról magyarra fordítok 😊; a trigger pont tulajdonképpen egy izomcsomó, az izom lazulásra képtelen egysége (amit ha masszíroznak, kemény és fájdalmas), a myofascia pedig az a kötőszöveti réteg, ami elválaszthatatlan az izmaidtól, közrefogja és beszövi azokat, így képezve láncolatokat az izmokból.

Tehát:

Sokat lóg a fejed → Túlterheled a nyakizmaid → Triggerek keletkeznek benne, fájdalmas lesz a myofascia → Felborul az izombalanszod

Gondolj bele, hogy visszaemeled a fejedet függőleges helyzetbe. Majd újra lehajtod, mert nézel egy képernyőt. Majd újra felemeled, és aztán újra lehajtod. És ezt egy nap többször sokszor.

Így biztosan megborul a nyak-vállöv izomegyensúlya.

Akkor most leesik-e a fejem, ha sokat mobilozom, vagy nem?

Nem jött el a világvége, ne aggódj! 😊

Egy 2018-as kutatás arra mutatott rá, hogy a fiatalok körében a nyaki panaszoknak semmi köze a mobil nyomkodás közben mutatott kritikán aluli testtartáshoz… 😊 150 Rio de Janeiro-i fiatalt vontak be a vizsgálatba, akik 18 és 21 év között voltak, és nem keveset kütyüztek. (A blog végén találod a forrást.)

A kérdés itt is az, hogy kompenzálod-e bármilyen mozgással a telefonozást.

Önellenőrzésre tökéletesen alkalmas a banyapúp keresés. Nyugi, ez nem geocaching! 😊 Fotózd le magad oldalról a tükörben, és nézd meg, hogy ezen a területen van-e egy kis púp a nyakadon vagy nincs!

A nyaki izomdiszbalansz leglátványosabb jelzője ugyanis a cervico-thorakális kifózis (hívják még dorsocervikális zsírnak vagy banyapúpnak is). A felhalmozott zsírszövet tehermentesíteni igyekszik a területet. (Ha találtál ilyesmit, olvasd el az erről készült bejegyzés is!)

Mi tehát a megoldás?

Tehát nem esik le fejed. Yessss! 😊

Egy másik kutatás arra az eredményre jutott 2019-ben, hogy ha kisebb szögben hajlítod előre a fejed, és tartod úgy, akkor sokkal kisebb mértékben kell a nyakizmaidnak dolgoznia a fejed tartásán – tehát nem is terheled őket túl olyan gyorsan.

Törekedj rá, hogy lehetőleg 0 és 15 fok közé essen ez a szög, körülbelül így:

És mozogj! (A rendszeres testmozgás tényleg sokat számít!)

Nem azt mondom, hogy ne használd a mobilod, hanem azt, hogy használd okosan! Minden pozíció rossz, ha túl sokat vagyunk benne. 😉

 

——

Felhasznált források:

Gerson Moreira Damasceno, Arthur Sá Ferreira, Leandro Alberto Calazans Nogueira, Felipe José Jandre Reis, Igor Caio Santana Andrade, Ney Meziat-Filho (2018): Text neck and neck pain in 18-21-year-old young adults, PubMed ID29306972

Suwalee Namwongsa, Rungthip Puntumetakul, Manida Swangnetr Neubert, Rose Boucaut (2019): Effect of neck flexion angles on neck muscle activity among smartphone users with and without neck pain, PubMed ID31451087